Augusztus utolsó hetében felpezsdült az élet templomunkban. Gyerekzsivajjal teltek meg termeink, a fiatalság derűs hangulata áradt mindenhonnan. Új kezdeményezésképpen hat magyar ösztöndíjas szervezte, tartotta idén a hagyományos gyermektáborunkat, a magyar kormány Körösi Csoma Sándor programja keretében: Katona Olívia helyi ösztöndíjasunk koordinálta az eseményt; Naszák Szilvia kelownai-, Jákfalvy Kata portlandi-, Csoba András victoriai-, Czékman Balázs nanaimoi-, és Békési Dávid reginai ösztöndíjasok tanítottak, táncoltak, rajzoltak, rajzoltattak, hánytak cigánykereket… majdnem. Mert kreativitásra szükség volt, hogy lekössék 5 napig a gyermekeinket.
Nappal rengeteget dolgoztak gyermekek, szülők örömére, gazdagodására!Gyanítom, éjjelük se volt egy szanatóriumi üdülés, hiszen hatan aludtak fent, az emeleti tantermünkben, ami nagynak egyáltalán nem mondható. Lábtól, fejtől feküdtek a matracok, tábor volt ez a szó legteljesebb értelmében! Most ennek az egy hétnek az életéből villantok fel képeket, nem pont időrendi sorrendben, és nem feltétlenül úgy, ahogy pontosan történt, hanem ahogyan rám hatottak az események.
Békési Dávid reginai ösztöndíjas tanítja a táncot.
Az elején még kicsit döcögősen ment, de annál vidámabban.
Tánctanítás 1. (video)
Tánctanítás 2. (video)
(A képek – kétszer rájuk kattintva, nagyíthatóak)
A záró ünnepségen már apraja-nagyja szedte a lábait, ahogy csak bírta. Sőt még a szülők, tanárok is beállhattak. Igazán jól mulattunk.
Záró tánc1. (video)
Záró tánc2. (video)
Persze a gyermekeink nemcsak vigadoztak az egy hét alatt, hanem komoly szellemi, alkotó munkát is végeztek. Naszák Szilvia kelownai ösztöndíjas a betűvetés tanításával foglalatoskodott.
De volt külön énektanítás, logikai készségfejlesztés, kézműves foglalkozások, mint pl. üvegfestészet, nemezkészítés,karkötőkészítés és természetesen sok vízfestés, grafika.
Énektanítás Csoba András victoriai-, Czékman Balázs nanaimoi-, és Békési Dávid reginai ösztöndíjasok vezetésével.
Jó dolog együtt festeni.
Indul a címermásolás.
Katona Olívia kiadja a feladatot.
A nagyok külön csoportban képességfejlesztő játékot játszanak, ami néha komoly feladat elé állította őket. Ez látszik az arcokon is.
Nagy népszerűségnek örvendett a kicsiknél Csoba András vezetésével a “Kisegér” körjáték.
Ezeken a székeken nem mindig ültek ilyen fegyelmezetten a táborlakók. Időnként űrhajót és egyéb járművet képeztek belőlük, és amikor már túl nagy volt a száguldás, kiengedtük a gőzt a szabadban.
Hála Istennek, végig jó időnk volt.
Templom előtti tér és a játszótér
Fegyelmezett vonulás a játszótérre.
Még mindig … 
Alkalmanként mesenézésre is sor került magyar népmesékből, Mátyás királyról, amiknek tartalmát feldolgozták a gyerekek. Nagyon élvezték a mozizást, többször kértek ráadást is.
A hét vége felé már kicsit elfáradtak ösztöndíjasaink, de hősiesen megbirkóztak kicsinyek, nagyok és felnőttek az előttük álló feladatokkal.
Csoba András valamit nagyon magyaráz.
A háttérben nagymamák, anyukák, akik ha szükségét látták, szó nélkül besegítettek.
Az utolsó nap nagyon örült mindenki a József családból Kerekes Marikának, aki a nemezkészítés rejtelmeibe avatta be a teljesen transzba esett gyerekeket. Csodáltam kitartásukat, ahogy szappannal gyúrták, simították, gömbölyítették a szálakat legalább 2 órán át, mire kiformálódtak az alkotások. Marika egyik kezével segédkezett, a másikban időnként 2 éves kisfiát tartotta, aki közben felébredt, és néha megpihent anyukája karjában.
Gyülekezetünk részéről Szigeti Márta tartotta minden nap a reggeli áhítatot, amit a gyermekek nagy érdeklődéssel figyeltek. Nem maradt el az éneklés és a hallottak feldolgozása sem. Az énekkíséretekben Czékman Balázs nanaimoi ösztöndíjas és Tamás Csilla, gyülekezetünk egyik tanára – és sokoldalúsága miatt nagy támasza – segédkezett.
Az utolsó 2 napban, ahol kellett, Mészáros Margit is ott termett. Zathureczky Csilla és Péter pedig nagy-nagy szeretettel és alázattal “mosta a lábakat” minden áldott nap.
És ne feledkezzünk meg a háttérmunkásokról sem! Hiszen a táborban minden nap főtt ételt kaptak a gyerekek, amelynek beszerzését, elkészítését szintén az ösztöndíjasaink vállalták. Nt. Szigeti Miklós vagy Szigeti Márta volt a sofőr, de úgy hallottam, meg is vendégelték a fiatalokat, fürdési lehetőséget is biztosítottak.
Abban a két napban, amikor én is jelen voltam, a konyhán főleg Naszák Szilvia kelownai-, Jákfalvy Kata portlandi- ösztöndíjas szorgoskodott, de az ételkiadásban mindenki kivette a részét. Volt jó “evéshez szól a furulya”, narancs, szőlő, fagylalt, és mindenféle finom falat. A lencsefőzelék sajnos a a pizzát nem tudta felülmúlni a gyerekeknél, pedig igazán mondom, nagyon finom volt.
Szorgosan jöttek fiatal elsősegélynyújtóink is, felváltva. Horváth Aliznak és Németh Kristófnak jár érte a köszönet, és az Úr Istennek a hála, hogy semmi komoly baleset nem történt. Kisebb horzsolásokkal, egy kis rándulással volt csak dolga az önkénteseinknek.
A szülőknek tartott záró bemutatón már boldogan fellélegezhetett gyermek és felnőtt egyaránt. A szervezés, koordinálás feladatát magára vállaló Katona Olívia, helyi ösztöndíjasunk beszélt a szülőkhöz a tábor tapasztalatairól. Kihangsúlyozta, hogy bár ő volt a főszervező, mindent közösen gondoltak ki, és együtt végezték a feladatokat. Mentora, Ábrahám Tibor, aki a nyugat-kanadai ösztöndíjasok ittlétét is felügyelte, méltatta a fiatalok munkáját. Köszönet odafigyeléséért, támogatásáért!
Többször hallottam a hét során, mégis könnyeket csalt a szemembe a záró műsoron, ahogyan tisztán, jól artikulálva énekelték a gyermekek a jól ismert magyar gyermekdalt: Házasodik a tücsök. Az otthoniaknak ez talán nem olyan nagy szám, de mi tudjuk, hogy emögött a pontos ritmuskövetés és nyílt hangok kiejtése mögött mi munka van. Ezek a gyermekek már itt születtek, itt járnak angol iskolába, egymás között angolul beszélnek, a Kodály-módszert elvétve ismerik, amerikai musicalen és country zenén nőnek fel, ami egészen elüt a magyar dallam és ritmusvilágtól. Nagyon kevés az olyan magyarul beszélő errefelé, akinek nincs akcentusa és érzi a magyar ritmikát. Bizony, nagy teljesítmény ez tőlük! A táncok, énekek betanítói, a hangok képzését, a beszéd fejlesztését, mondókák, olvasás-írás tanítását vállalók méltán megérdemlik a dicséretet.
Házasodik a tücsök (video) A videók eredetijét Ábrahám Ilona tette közzé a facebookon. Köszönet érte!
Záróképek
A presbitérium nevében szeretnénk köszönetünket kifejezni minden munkásnak, szülőknek, gyermekeknek a tábor sikeres véghezviteléért. Köszönjük Németh Zoltán presbiternek, hogy teljes bizalommal támogatta, egyengette a tábor szerveződését, Németh Eszternek, hogy felvállalta a pénzügyek kezelését.
Csapatmunka volt!
A megmaradt pénzt, a szülők hozzájárulásával az ösztöndíjasok a gyülekezetünknek ajánlották fel, amit hálásan elfogadunk, bízva a folytatásban.
Ezúton ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetünket nyilvánítsuk ki a biztosító társaságnak az engedményes árajánlatukért és az ügynöknek, aki személyes adományával is támogatta a tábor létrejöttét. David H. Mills, c/o Hub International Insurance Brokers, #1001 – 470 Granville Street, Vancouver BC V6C 1V5
Amikor vasárnap, a presbiteri ülésen értékeltük a tábort, valamennyien úgy éreztük, hogy Isten megáldotta az együttműködésünket és az odaszánt időnket. Az egész tábor szellemiségét áthatotta az az igei gondolat, amelyet Németh Karina olvas éppen a képen az egyik foglalkozáson. Istené a dicsőség! (Mt. 20, 20-28; Mk 10, 32-45)
Még egyszer köszönet Mindenkinek, Isten áldja meg életüket!
A beszámolót összeállította: Dr. Mészáros Margit
Visszajelzés: Magyar Iskola | vancouveri-elso-magyar-reformatus-egyhaz