Advent

„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan, és kegyesen éljünk a világban, mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését.” (Tit 2,11-13)

Az advent várakozást jelent.

A keresztyén világban Advent első vasárnapjával megkezdődik az ünnepes félév, melynek ebben a 4 hetében Karácsonyra készülünk.

Mi hogy készülünk Karácsony ünnepére? Mit ünnepelünk? Sokan azt mondják, hogy a szeretet ünnepét. Mi keresztyének tudjuk, hogy az első karácsonykor valóban Isten szeretete jelent meg. Méghozzá azért, hogy Ő kiárassza kegyelmét ránk, Istentől elszakadt emberekre.

Mi, keresztyének egy örök adventben élünk, hiszen várjuk Jézus Krisztus visszajövetelét erre a földre, amikor megszűnik minden gonoszság és bűn.

Adventben igazából az örök életre készülünk, ami már itt elkezdődik. Jézus Krisztusban Isten az Ő kegyelmét kiterjesztette az összes népre és nemzetre.

Sajnos az Advent igazi jelentése eltompult, sokan nem is tudják, hogy mit ünneplünk ilyenkor. Pedig Jézus ma is hív mindenkit, hogy megtaláljuk és meglássuk az élet értelmét. Azt akarja, hogy mi valóban megéljük: „megjelent az Isten üdvözítő kegyelme”.

Csak ennek fényében van értelme várakozni bármire is. Várni a szebb jövőt, a boldogabb életet, az örömöt és minden jót már itt ebben a földi életben. Várjuk azt, hogy könnyebb legyen. De Jézus nem azt ígéri, hogy könnyebb lesz, hanem, hogy minden életkörülmény között itt lesz velünk már most, amíg vissza nem jön.

Kell-e számunkra ennél több? Hiszen benne mindenünk megvan, ami egy boldogabb és jobb élethez szükséges nemcsak a jövőben, hanem már most a földön is. Ezért, kívánom mindenkinek, hogy ezt keresse és találja meg!

Áldott Adventet![1]

EMRE Presbitérium nevében: Dr. Mészáros Margit

[1] A cikk a Halász Dániel, maradéki (délvidék) református lelkipásztor prédikációjának felhasználásával készült: http://www.korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2018/12/02/adventi-magyar-reformatus-uzenet-mi-egy-orok-adventben-elunk

Kategória: Uncategorized | Címke: | Megjegyzés hozzáfűzése

A vancouveri Első Magyar Református Egyház vendége volt Nt. Paizs József, az edmontoni magyar református gyülekezet lelkipásztora

Nt. Paizs József Erdélyben született 1987-ben Szentgericén, Marosvásárhelytől kb. 25 km-re egy négygyerekes család második gyerekeként. Tanulmányait az elemi iskola elvégzése után a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben folytatta. Az egyetem elvégzése után a Segesvári Református Egyházközség előbb gyakornok-, majd beosztott lelkipásztora lett.

A segesvári református gyülekezetben öt évet szolgált. A gyülekezeti munka mellett tanított, valamint egy bentlakásban önkénteskedett. Szintén ez idő alatt végzett el egy másoddiplomás képzést a budapesti Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében, ahol mentálhigiénés lelkigondozó diplomát szerzett. 2017. július 20-án érkezett Edmontonba.

A hét folyamán, szerdától péntekig Nt. Paizs József a halottak napja kapcsán bibliaórai sorozatot tartott a templomunkban − Lázár feltámasztása alapján − „A fájdalomtól a hitvallásig” címmel, melynek befejezése a vasárnapi ünnepi istentiszteleten történt. A bibliaórákon egy tömör, bevezető előadás után átbeszélgettük a krízishelyzeteket, a veszteség és a gyász lélektanát.

Október 31. szerdán, „A késlekedő Jézus”-ról volt szó a János 11:1-16 alapján. A krízishelyzeteben különbözőképpen viselkedünk. Vannak, akik leblokkolnak, mások tagadják, hogy baj lenne, vannak, akik szinte élvezik a krízist és igazából sosem oldják meg, megint mások depressziósak lesznek, mert nincsenek megoldási stratégiáik.

A hívőknek  a krízishelyzetekben − lelki próbáikban, ahogy énekeltük a bevezető énekben − annyival könnyebb, hogy ők mindig mehetnek Jézushoz. De a megoldásoknál a hívőknek is meg kell küzdeniük a szüleiktől örökölt mintákkal. Különösen súlyos, amikor a hit, vagyis az Istennel való kapcsolat kerül válságba, de egyúttal óriási lehetőség is, hogy megtapasztalják a kegyelmet. A krízishelyzetek magukban hordják a fejlődés lehetőségét.

A történetünkben Lázár beteg, ezért üzennek Jézusnak, mert tudják, hogy Ő segíthet. Jézus válasza meglepő volt: ez a betegség nem halálos, hanem arra való, hogy Isten megdicsőítessék általa. Jézus vár. Nehéz megélni, hogy miért nem történik semmi, de Isten se nem siet, se nem késik, mindent akkor tesz, amikor nekünk arra igazán szükségünk van − fejezte be az előadását a tiszteletes úr. Az előadás után még beszélgettünk arról, hogy mi hogyan szoktunk megküzdeni a krízishelyzetekkel, milyen stratégiát alkalmazunk. Végül egy imával és a „Mindig velem, Uram” kezdetű énekkel zártuk az alkalmat.

Másnap az „Áldott orvos közeleg” kezdetű énekkel indítottunk és mélyebbre ástunk a veszteségek lélektanának a megértésében. Az előadás címe: „A meghallgató Jézus” volt a János 11:17-20 alapján. Az előadás kihangsúlyozta, hogy nem szabad mások veszteségét degradálni, akármi is legyen az. Igazából az a kérdés, hogy mit kezdünk a veszteségek különböző típusával (emberi viszonyok, önbecsülés, victimizációs veszteségek). Márta Jézushoz szaladt, Mária otthon maradt. A legrosszabb, amikor elszigetelődünk. Nekünk olyan Istenünk van, aki meghallgatja a veszteségünket.

Hallhattunk a veszteség feldolgozásának 5 fázisáról, melyek a következők: elutasítás, düh, alkudozás, depresszió, belenyugvás. Ezeken a fázisokon keresztülmegy nemcsak a haldokló, hanem mindenki, akit bármilyen veszteség ér. Nagyobb veszteségnek éljük meg, ha valakit hirtelen veszítünk el, mintha végigkísérjük a haldoklás folyamatát. Általában olyan lesz a gyász, mint amilyen volt a haldoklás folyamata. Ha a haldoklás folyamatában el tudunk köszönni egymástól, akkor később a feldolgozás is könnyebb. Legyünk empatikusak, de ne csapjuk be a beteget és ne siettessük a vesztesége feldolgozásában.

Hol van Jézus ebben a folyamatban? − tette fel a kérdést az előadó. Végig ott van! A fent említett 5 fázis a hitéletben is végbemegy. Csak a keresztyén hit tud egy olyan perspektívát adni, amibe bele tud kapaszkodni minden beteg. A végén nem marad más, csak Isten. De mi nem a halállal fogunk találkozni, hanem az élő Krisztussal − fejezte be mondanivalóját a tiszteletes. Az előadás után néhány személyes megosztás következett a témával kapcsolatban, végül imával és a „Jézus ölébe bizton hajtom fejem le én” énekkel zártuk az estét.

A harmadik nap a „Tanító Jézus” nevet kapta a János 11:28-45 versek alapján. A „Gondviselő jó Atyám vagy” bevezető ének után az estét egy megdöbbentő résszel kezdte az előadó. A 4 napja halott Lázárnak Jézus megparancsolja, hogy jöjjön ki a sírból. És mint ismeretes a történet, Lázár kijött. Ez már tényleg a hit tartománya. A halandó ember számára ez felfoghatatlan, de nagyon is illik ahhoz a témához, hogy hogyan viszonyuljunk a gyászhoz.

Az est folyamán végigvettük a gyász különböző fázisait (sokk, kontrollált szakasz, regresszió, adaptáció), megvizsgáltuk, hogy mi lehet az oka az elhúzódó, elakadt gyásznak, hogyan lehet azt feloldani. A hallgatóság kérésére az előadó kitért a gyermekek gyászára is. Fontos kérdések ezek, hiszen nincs olyan ember, akinek ne kellene szembenézni a gyásszal. Jó, ha tudjuk, hogyan viselkedjünk a gyászfeldolgozás egyes szakaszaiban, hogyan segítsünk magunknak és a környezetünkben élőknek.  Érdekes volt ezekről a témákról hallani egy mentálhigiénés lelkigondozó megközelítéséből. Az alkalmat imával és a „Maradj velem, mert mindjárt este van” kezdetű énekkel zártuk.

A veszteségek és a gyász témájának teológiai aspektusát az ünnepi istentiszteleten fejtette ki Nt. Paizs József. Igehirdetésében arra figyelmeztetett bennünket, hogy mindaz, amit elmondott a veszteségekről és a gyászról hasznosak. Nagyon jó a szaktudás és kell is vele élni, fontosak a teológiai elméletek is, de az elméletek helyett hitre van szükség, hogy teljesen fel tudjuk dolgozni a veszteségeinket és a gyászt. A teológiai doktrínák nem fognak vigasztalni a gyász idején. A hit igen. Szükség van az elméleti tudásra, de nem az fog megnyugvást hozni. Ezért kérdez bennünket az Úr Lázár történetén keresztül is: hiszed-e ezt? Hiszed-e, hogy a 4 napja halott Lázárt Jézus feltámasztotta? Hiszed-e, hogy Jézus meghalt és harmadnapra feltámadt? Hiszed-e, hogy Jézus a feltámadás és az élet? Jézus végig kijelentő módban beszél magáról, amikor ezeket állítja.

Az igazi megoldás tehát az, ha átirányítjuk a veszteségeinket és a tekintetünket Jézusra. Lehet, hogy lesz olyan időszak, mintha azt éreznénk, hogy Jézus elkésett, nincs ott, de Ő mindig ott van. Ő a mi segítségünk − ahogyan énekeltük − egyedüli reményünk a veszteségeinkben és a gyászban is.

A prédikációt itt lehet meghallgatni: https://emrepresbiterium.wordpress.com/igehirdetesek/vasarnapi-istentiszteletek/2018-2/

Az istentisztelet után a Csárdás tánccsoport gyermekei és serdülői örvendeztetettek meg bennünket. A kicsik egy seprűs táncot adtak elő, a nagyobban pedig a Bukovinai táncokból mutattak be egy csokorra valót. A finom ünnepi ebéd után Miklós Szilviától hallhattuk Boros Gergely: Még egy reformáció című versét, a tőle megszokott szép előadásban.

 

Végezetül immár lelkileg, testileg jóllakva fogadhattuk Nt. Paizs József ünnepi előadását, mely a „Szórványságból diaszpórába” címet viselte. Sok érdekességet tudtunk meg Dél-Erdélyről, a mezőségi szórványmisszióról és Segesvárról, ahol a lelkész 5 évig szolgált egy 1600 lelket számláló gyülekezetben.

Különösen megfogott, amit az anyanyelvről és a magyar iskoláról mondott, hivatkozva Remenyik Sándor versére: Ne hagyjátok a templomot és az iskolát! Szembeötlő volt, hogy anyanyelvünk ápolásában, nyelvi kifejező képességünk megőrzésének akadályaiban számos hasonló vonás fedezhető fel a diaszpórában élő és a romániai magyarság helyzete között. Ugyanakkor vannak különbségek is (pl. bentlakásos iskola, falvak magyar iskolái vagy városok magyar tagozatai dilemma, szórványközpont, stb.) amelyek az erdélyi magyarság sajátos történelmi múltjából adódnak.

Abban azonban megint hasonlóság van, hogy nagy valószínűséggel, ahol megszűnik a magyar iskola, ott már nem lehet később újra indítani, mert ma már mások a motivációk. Sajnos, abban is párhuzamot lehet vonni, hogy egyre csökkennek a magyar gyülekezetek, pedig a szórványban és a diaszpórában is akkor lesz csak megmaradásunk, ha újra fontos lesz a templom és az iskola. Sokféle közösség, szervezet létezhet, de Isten igéje az, ami valóban össze tudja fogni a lelkeket és igazi összetartozást teremthet.

Köszönet a Faragó házaspárnak és önkéntes segítőinek a finom ebédért és a felszolgálásért!

Köszönet a vendégeinknek is, hogy megtisztelték a rendezvényünket! Reméljük, mindenki jól érezte magát és jó érzéssel távozott.

Az összeállítást készítette: Dr. Mészáros Margit, presbiter

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Közeli alkalmaink

Október 26-án, pénteken este 7:30-tól a Magyar Állami Néptáncegyüttes lép fel a New Westminsteri Massey Theatre-ben.

Október 28-án, újbor és reformáció ünnepén úrvacsoraosztást tartunk.

Nt. Paizs József előadásai, beszélgetések: Fájdalomtól a hitvallásig – Lázár története, János 11 alapján.

Október 31 szerda, A késlekedő Jézus.

November 1 csütörtök, A meghallgató Jézus.

November 2 péntek,  A tanító Jézus – este 7 órától a templomban.

November 4 vasárnap, Az együttérző Jézus.  Ünnepi ebéd, ünnepi szónok: Nt. Paizs József Edmontoni lelkipásztor. Előadásának címe: Magyarság az erdélyi szórványban.

Ünnepi ebédre jegyek kaphatók Herczeg Katalinnál: 604-583-5834

A Potters Place Mission szolgálatra várjuk a jelentkezőket november 8-án, este 8:30 órára a 21 E. Hastings, Vancouver. Isten áldja meg mindazokat, akik végzik, és akik közt végezhetjük!

Szolgálatosok: Október 28. Bogdán József, Faragó Antal. November 4. Németh Zoltán, Tarkó Lóránd.

 

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Jöjjetek énhozzám

A nyári hónapok mindig megritkítják a templomok padsorait, különösen azoknál, aki távol élnek az óhazától. Ilyenkor a legtöbben felveszik a „túrabakancsukat” és felfedező utakra indulnak. Sokan látogatunk haza is, nem egyszer több hónapot töltve az otthoniakkal. Aztán szeptembertől újra beindul az élet, régi-új arcok jelennek meg Isten házában, és megkezdődik az oktatás is. Mindig boldogság látni, hogy még szólhat az Ige a mi kis gyülekezetünkben is.

Örömmel tájékoztatjuk a testvéreket , hogy augusztus végén megtartottuk a második nyári táborunkat a Hatzic tónál, ahol a természet gondoskodott róla, hogy még csak kísértésbe se essünk az alkalom helyett a tóra menni vagy kirándulni egyet. Ugyanis a víz elfertőződött a döglött halaktól, a füst miatt még mindig nem láttuk a napot, és szinte végig esett az eső. De Isten mindent a javunkra fordított, mert olyan bensőséges, igazi mély beszélgetéseket nem tudtunk volna folytatni, ha mindez nem lett volna.

Ez egy valódi hitmélyítő hétvége volt. Akik eljöttek, megtapasztalhatták Isten jelenlétét és feltöltekezhettek. A téma nem volt könnyű eledel, de úgy érzem, Isten Szentlelke mégis emészthetővé tette, és az üzenete remélem, hogy a szívekig is elhatolt. A megigazulás, megszentelődés útját jártuk körbe, amivel kapcsolatban sok a félreértés. Egyáltalán nem állítom, hogy én már mindent értek, csak azt tudom, hogy az utóbbi két évben Isten kezelésbe vett engem és néhány kérdésben megigazított.  Azóta újra ég bennem a tűz, hogy másoknak is segítsek az evangélium megértésében. A témánkkal kapcsolatban a következő gondolatokat szeretném megosztani.

Ma is vannak sokan a keresztyének között, akik azt gondolják, hogy a megtérésben, megigazulásban, megszentelődésben mindenképpen nekem, az embernek kell valamit tennem ahhoz, hogy Isten elfogadjon. Azt gondolják, Isten szeretetét ki kell érdemelnem. De ez nem így van. Isten nem a jó cselekedetekért adja nekünk az üdvösséget, az örök életet, hanem ingyen, kegyelemből. És, ha ezt hittel megragadod, akkor valósággal szabad leszel a jó cselekedetekre, de már nem megfelelési kényszerből, hanem hálából, önként. Mindezt Isten munkálja benned. A megtérést is!

Igen, van szerepe az embernek is, mert bűnbánat nélkül (vagyis annak felismerése nélkül, hogy eddig Isten nélkül jártad az életed és ezt bánod, megvallod, elfordulsz a régi életedtől és valóban odafordulsz Istenhez), nincs megtérés. Addig csak legfeljebb vallásosság vagy erkölcsösség van. Ezért olyan nehéz megtérni a „jó” (erkölcsös) embereknek. De azt is Isten munkálja az emberben, hogy ezt felismerje!

És abban a pillanatban, ahogy ez megtörténik, Isten újjászül téged, új szívet ad, betölt téged az ő Szetlelkével (Szentszellemével) és igazzá nyilvánít. Nem azért, mert megérdemled, mert nincsenek bűneid, hanem mert a bűneidet eltörölte Jézus Krisztusban azért, hogy Krisztus igazságát, bűntelenségét, szentségét, jóságát, szelídségét, irgalmasságát , stb. neked tulajdoníthassa. Az Isten át akar ölelni téged! De ahhoz, hogy ezt megtehesse, tisztává kell lenned, mert a tiszta nem keveredhet a tisztátalannal. Magadtól azonban soha nem tudsz teljesen megtisztulni, hiába találnak ki évezredek óta különböző praktikákat az öntisztulásra. Ezért alkotta meg Isten a maga üdvözítő tervét, amelyben ő maga jön eléd Jézus Krisztus alakjában, hogy aki őbenne hisz, és őbenne marad, visszatérhessen az Atyához. Jézus Krisztus által te is tiszta leszel, olyan fehér, minta hó. Akkor is, ha szennyes vagy.

Semmi mást nem kell tenned, csak elfogadnod a felkínált lehetőséget. És ha beleállsz ebbe az igazságba (Krisztusra nézel és nem magadra, nem a bűneid körül forgolódsz), akkor elkezdesz igazságban járni. Botladozva, sokszor elbukva, de szellemben járod az utadat és a régi, testi természeted maradványai egyre kevésbé tudnak már rád hatni. Természetesen ez munka is, a te akaratod, döntésed, cselekvőképességed kell hozzá, de ez már nem izzadságszagú erőlködés, hanem annak a boldog tudata, hogy Isten családjába tartozhatsz. Ez a tudat visz téged előbbre a megszentelődés útján.

Testvérem! A mennyei áldásokból már most, itt a földön annyit kaphatsz, amennyit hittel képes vagy megragadni. Ha azt gondolod, hogy te olyan bűnös vagy, hogy Isten annyira haragszik rád, hogy te nem kaphatsz áldást, akkor igazad lesz. De nem Isten az, aki nem akar téged megáldani, hanem te magad zárod el az áldások elől az utat. Az áldás nem azt jelenti, hogy az általad elképzelt jó dolgok történnek veled. Épp ellenkezőleg! Sokszor olyan szörnyűségeken mész keresztül, hogy mások belepusztulnának. De téged átvezet az Úr, és a végén megérted, hogy Isten akkor szeretett téged a legjobban, amikor a legborzalmasabb sötétségbe engedett. Minden ilyen megtapasztapalás egy újabb szint a megszentelődés útján.

Amíg testben élünk sohasem leszünk teljesen bűntelenek, de mégis tiéd a bűntelenség ajándéka, amit Isten Krisztusban ajándékoz oda neked. Érthetetlen? Az! A kegyelem emberi ésszel felfoghatatlan. De ez Isten igazsága! Krisztusban már a tiéd az, amivel testi emberként még nem rendelkezel. Élhetsz vele, használhatod. Mindaz, amit az Isten az embernek szánt, amikor még együtt sétált vele az Édenkertben, újra a tiéd lehet. Mert Isten annyira szereti az embert, hogy vissza akarja neki adni az eredeti identitását.

Csak nézz végig a történelmen! Amióta az ember a saját kezébe vette a jó és a rossz tudásának a hatalmát, öldöklés, békétlenség, elnyomatás, igazságtalanság, tragédiák sorozata kíséri az útját. Ma már nemcsak egymást öldököljük, hanem a természetet is. Ez a Föld haldoklik, ezer sebtől vérzik. Miközben a tudomány a természetfölöttivel verseng, lassan minden mércét elveszítünk. Már nem tudjuk megkülönböztetni, hogy mi a természetes és mi a természetellenes. Már eltompoltak az emberi érzéseink is. Robotok lettünk. Klónokat gyártunk, holdutazásokat szervezünk, nyomkodjuk az okostelefonjainkat, de a ránk bízottak valódi szükségletét nem vesszük észre.  Ezt teremtette az ember Isten nélkül: süketek és vakok birodalmát.

Még tart a kegyelem. Isten azt akarja, hogy minden ember visszakapja a látását és a hallását. Ezért nem törli még el a Földet. Pedig ahogy teremtette, úgy el is törölheti. Csak egy szavába kerül….  Halld meg hát ebben a sátáni zűrzavarban Isten halk, hívó szózatát: „Jőjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. (Máté 11,28-30.)

Dr. Mészáros Margit, presbiter

Közeli alkalmaink:

Minden vasárnap 11 órától Istentisztelet

Szolgálatosok: Szeptember 30. Dobos Richárd, Tímár János. Október 7. Kollár Zoltán, Sinka István

Október 5-én, pénteken este 7 órától bibliaórát tartunk Dr. Mészáros Margit otthonában (327-11806 – 88 Ave, Delta). Téma: A győzelmes hívő élet

Október 31-én, szerdán, november 1-én, csütörtökön, november 2-án, pénteken Nt. Paizs József lelkipásztor (Edmontonból) este 7 órától bibliai sorozatot tart a templomban. Témája: A fájdalomtól a hitvallásig

November 4-én, vasárnap ünnepi ebéd, műsor, beszéd. Címe: Magyarság az erdélyi szórványban

A kép pdf formátumban: Nagyebed.meghivo.2018-Nt.Paizs Jozsef

 

************

Szeptember 29-én, szombaton este 7 órától a Magyar Házban a magyarországi Dűvő Együttes ad koncertet, majd táncház.

Október 3-4-én konzuli fogadónapok lesznek Vancouverben. További információ: 1-613-230-8215

Október 5-8-ig Victoriában – Nyugat-Kanadai Néptánc Fesztivál.

Október 7-én, vasárnap a mise után rendezik római katolikus testvéreink a búcsút.

Október 26-án, pénteken este 7:30-tól a Magyar Állami Néptáncegyüttes lép fel a New Westminsteri Massey Theatre-ben.

 

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , , , , , , , , , | 2 hozzászólás

Új teremtés. Csendesnapi elmélkedés

Isten kegyelméből április 15-én megtartottuk a 11. csendesnapi alkalmunkat. Örömmel tapasztaltuk, hogy ma már kemény eledelt is elbír a gyülekezeti közösségünk. Provokáló volt Wolfl Valéria felvezetése, amelyben azt feszegette, hogyan lehetünk Isten jelenlétében anélkül, hogy nem halunk meg. Majd azt jártuk körül, mit jelent az új teremtés, mi a különbség a Törvény betűje és a Lélek szerinti élet között.

Amiről beszélgettünk, az nem üdvösség kérdése, de elengedhetetlen a győzelmes hívő életünkhöz. Nem mindenben értettünk egyet, ami mögött inkább teológiai felfogásbeli különbségek húzódnak meg.

Mindenkinek más az útja, Isten mindenkit úgy vezet, ahogy az neki a legjobb. A magam részéről sokáig éltem teljesítményközpontú hívő életet a megtérésem után. Rátekeredtem a bűneimre, akármennyire ki akartam belőlük jönni, egyre inkább belebonyolódtam. A végén már eljutottam odáig, hogy ennek az egésznek semmi értelme, úgysem tudok Istennek megfelelni. És amikor már minden próbálkozásomat feladtam, akkor jött a kegyelem! Isten olyan tökéletesen rakta össze az eseményeket, amelyre most is hálával gondolok.

Eljutottam tavaly a Fiúság Akadémia nyári csendeshetére Magyarországon, ahol végre teljesen megértettem, hogy mi miért történt az életemben, és hogy mennyire szeret engem az Atya. Azóta újra hirdetem, hogy igenis van örvendező hívő élet, ha a fókuszt önmagunkról az evangéliumra helyezzük. Tudtam én ezt a megtérésem idején, 20 egynéhány évvel ezelőtt és hittem azóta is, de hagytam, hogy az évek során a földi életem megoldatlan problémái eltereljék a figyelmemet a lényegről.

Miközben meg akartam felelni Isten törvényeinek, egyre kevésbé vettem észre, hogy én magam is törvénykezővé váltam másokkal és magammal szemben is, de még Istennel is perlekedtem. Ezért bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam. Nem állítom, hogy már teljesen elhagytam az ítélkező magatartást, de azt tudom, és mostmár érzem is, hogy Isten mélyszántást végzett bennem az elmúlt évben. Hiszem, hogy Isten be is fejezi, amit elkezdett bennem, és kigyomlálja a még megmaradt gazokat.

Kiállni a véleményünk, a hitünk mellett ítélkezés nélkül, engedni, hogy a jézusi szeretet áradjon szét rajtunk keresztül akkor is, ha nem szeretnek, akkor is ha gyaláznak – ez az, amire Isten tanítani akar bennünket, hívőket. Ez az, amit nekem is tanulni, gyakorolni kell nap mint nap. Akármilyen is a világ!

Amiket itt most közzéteszek, az én hitbeli meggyőződésemet tükrözik. Azt a megújult bizonyosságomat, amelyre eljutottam. Mindezt azzal a reménnyel teszem, hogy segítek vele másoknak is örömteli hívő életet élni. Ugyanakkor alázattal kérem Istent, hogy mutassa meg, ha valamiben tévedek.

Mindenki úgy éli meg a hitét, hívő életét, ami az ő egyéni habitusa, hitbeli állapota. Ha valaki úgy érzi biztonságban magát, hogy azt vallja: a megtérése után is bűnös ember, akit Isten megváltott, igaznak ítél, nem pedig abban tejesedik ki, ahogyan Isten őt látja, igaznak, szentnek, aki vétkezik, legyen. De ne feledjük! Amikor a bűnökről beszélünk, akkor a cselekedetekre koncentrálunk és alulnézetből, az ember nézőpontából ítéljük meg az embert. Alulnézetből az a felfogás uralkodik, hogy aki vétkezik, az bűnös. Felülnézetből, Isten szemszögéből azonban nem az a bűnös, aki vétkezik, hanem az, aki annak születik, aki testtől születik. Aki azonban Lélektől születik, új teremtés az! Új identitást kap. Onnantól kezdve az identitása: nem bűnös.

Megigazult bűnös vagy vétkező szent? Megigazult és bűnös vagy vétkező és szent?

Szerintem ez teológiai felfogás közti különbség, nem pedig az evangélium maga! Engem mindig zavart ez a megigazult bűnös, megváltott bűnös fogalom, de ebben növekedtem lelkileg sokáig, és elfogadtam. Viszont teljesen kiégtem. Talán kívülről nem látszott, mert közben tettem, amit Isten rám bízott, de belül állandó kétségek gyötörtek. Néha már azt is kétségbe vontam, hogy egyáltalán valós volt-e a megtérésem.

A minap megnéztem, hogy szerepelnek-e a Bibliában a megigazult vagy megváltott bűnös fogalmak. Legnagyobb megdöbbenésemre NEM! Csak külön megigazult, külön megváltott és külön bűnös szót lehet találni. Ebből én arra jutottam, hogy a két szóból egy fogalmat az ember alkotott, nem Isten. De mondom, ez nem üdvösség kérdése, csupán teológiai vita, mert  sem a megigazulást sem a megváltást, sem a bűnt nem tagadják azok sem, akik a VAGY szerint gondolkodnak.

Ahogy szoktam mély tisztelettel idézni a bibliai gondolatot: Legyen Mindenkinek a hite szerint! Én hit által azokra az ígéretekre állok rá, amelyeket Isten már előre nekem ígért, azokra a tulajdonságokra koncentrálok, amelyeket Isten már előre nekem tulajdonított Krisztus érdeméért. Számomra ez adja meg azt a felszabadult örömteli hívő életet, amelyre Isten elhívott. Ez ad nekem erőt ahhoz, hogy mindezt olyan alázattal tegyem, amelyre a magam erejéből soha nem lennék képes.

Soli Deo Gloria!

Bővebben az alábbi linkeken:

Ki vagyok Krisztusban

uj teremtes. ppt.

Halál-Élet Igazolás

Próbálunk tanulni új énekeket is. A csendesnapon az alábbival próbálkozunk. Van még mit gyakorolnunk!

A beszélgetést vezette és az összefoglalót írta: Dr. Mészáros Margit, presbiter

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Húsvéti és áprilisi alkalmak. Virágvasárnapi beszámoló

Szeretettel hívogatunk MINDENKIT a húsvéti és az áprilisi programjainkra!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*Az ingyenes missziói ebéd virágvasárnap volt!

Egyúttal jelezzük, hogy április 15-én a Pot Luck keretében búcsúztatjuk el László Ildikót és kérjük Isten áldását új otthonára. Ezért, aki részt szeretne venni az alkalmon, kérjük hozzon valami finomságot a közös ebédhez! Az ebéd elfogyasztása után arról fogunk beszélgetni, mit jelent az, hogy Krisztusban új teremtéssé lettünk.

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánunk!

EMRE Presbitérium

          Beszámoló a Virágvasárnapról, missziós ebédről, bizonyságtételekről

           Ünneplő gyülekezet örülhetett együtt, dicsőíthette és dicsőítette Istent az Első Magyar Református Egyház ez év virágvasárnapján tartott istentiszteletén és utána a közös ebéden és az ez alkalommal elhangzott bizonységtételekkel és gyermekprogrammal.

Szívet melengető látvány és érzés volt a sok gyermek “virágos” bevonulása a temlomba az istentisztelet elején. Az igehírdetés  Ézsaiás 41: 10 “Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened ! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak”, alapján hangzott és bíztatást adott mindannyiunk számára, hogy semmitől nem kell félnünk, mert Isten folyamatosan, mindvégig velünk van, vezet, erősít, megsegít.

Erről szólt az istentisztelet után két testvérünk bizonyságtétele is. Orbán Melinda elmondta, hogyan tapasztalta meg Isten kegyelméből a személyes érintettséget, hogyan segítette meg Isten aggodalmaiban, milyen sokat jelent életében, hogy folyamatos kapcsolata van Jézus Krisztussal.

Tarkó Hugó, fiatal testvérünk arról tett tanúbizonyságot, hogy amikor élete nehéz fordulópontjain kilátástalanság vette körül, hogyan fordított Isten a sorsán, amikor Őt kezdte keresni, a hozzá vezető utat és a Krisztussal való kapcsolat lehetőségét.

Örömmel láttuk a sok vendéget, köztük sok-sok apró és nagyobb gyermeket. Ők a jövő. Köszönjük a szülőknek, hogy elhozták őket és így mindannyian osztozhattunk az együttlét, a közösség munkájának gyümölcseiben.

Köszönjük a nagyon finom ebédet a Faragó házaspárnak és a testvérek közreműködését, segítségét a felszolgálásban. Missziós ebéd lévén, úgynevezett “szeretet-vendégség”, nem árusítottunk jegyet, az ebéd ingyen volt. Mégis többen kérdezgették, hogyan járulhatnának hozzá a költségekhez. Végülis az ebéd után, a borítékokba tett adományokat csatoltuk a rendes vasárnapi pereselypénzhez. Ezúton is köszönjük a külön erre a célra felajánlott adományokat.

Hálás köszönet Albert Edit cukrászmesternek, aki húsvéti mézeskalács díszítésére tanította az apróságokat. A gyermekek nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel vetették magukat a munkába és ajándékozták szüleiknek a friss “termékeket”: díszes-hímes mézeskalács szíveket, sütiket.

Ebéd után következtt a nagy attrakció, a bábelőadás. Címe “Takács Pali, a félős pók”, témájában ez is kapcsolódott az igehirdetéshez: nem kell félnünk semmitől, ha Istenben bízunk és Rá hagyatko- zunk, hogy Ő vezessen. A kis pók, társai segítségével megérti ezt és ő is bátor lesz a darab végére.

Nagyszerű munkát végzett a bábos csapat, kitűnő, hangulatos alőadást láthattunk, tanulságos volt nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőttek is okulhattak belőle. A bábokat, kellékeket, zenei kíséretet a csapat tagjai álmodták meg, ők is készítették el és keltették életre. Mindez sok- sok ötlettel, hozzáértéssel, munkával, szeretettel valósulhatott meg. A csapat tagjai: Dolp Andrea, ífj. Válóczy Zsuzsa, Szenáki Ágnes, Szigeti Márta, Arany János, Éles Gergő, Orbán László. Köszönjük, csak így tovább !!

Külön köszönet Szigeti Mártának a szervező, vezető közreműködésért. A kedves és tanulságos bábelőadás után, nehány ügyes, gyors, gondolkodásra késztető találós-kérdést tett fel a gyermekeknek, aztán a felnőtteknek is, amelyek szintén a témához kapcsolódtak. Így még teljesebbé lett a nap programja, aktívan bekapcsolva mind a jelenlevőket. Végezetül kedves szóval közvetítette Isten hívását, bíztatva a fiatalokat is, buzdítva minden jelenlevőt, hogy Isten országát keresve legyünk bátrak templomba járni, gyermekeinket hittan órára hozni, hogy  Jézus Krisztussal való kapcsolatunk folyamatos legyen és erősödjék.

 

Hálatelt szívvel köszönjük az Úrnak ezt a csodálatos, szép, szent napot!                                                                                                                                                                                                 Zathureczky Csilla

Kísérje Isten áldása pásztorunk, bizonyságtevőink, a bábelőadás szereplőinek, a missziói ebéd elkészítőinek és a missziói nap valamennyi résztvevőjének életét!

Kategória: Uncategorized | Címke: , , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Februári-márciusi programjankról

Február 16-án, pénteken este 7 óra: Bibliaóra a Dobos család otthonában (9966 Casewell Street Burnaby) Téma: Hogyan győzhetek a kísértések felett?

Február 18, vasárnap: Istentisztelet, Potluck ebéd (kirakjuk, amit hoztunk), közgyűlés

Március 4, vasárnap: Istentisztelet

Március 4, vasárnap du. Nosztalgia rendezésében Big Band koncert a Magyar Házban

Március 10, szombat: tavaszi süteményvásár, ebéd a templomunkban

Lelkipásztorunk március 11-16 között Mátraházán a református Konferenciaközpontban lelkésztovábbképzésen vesz részt

Március 11, vasárnap: Istentisztelet (igét hirdet: Dr. Mészáros Margit, presbiter)

Március 11, vasárnap du: Nemzeti ünnepünkre emlékezünk a Magyar Házban

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése