Missziói nap a templomunkban – virágvasárnap, missziói ebéd, keresztyén bábelőadás, délutáni elmélkedés a megbocsátásról

Missziói nap – talán ez a legjobb kifejezés azokra a mozgalmas eseményekre, amelyek április 9-én történtek templomunkban. Sok szorgos kéz és önfeláldozó szolgáló munkáját dícséri a virágvasárnappal egybekötött missziói ebéd, bábelőadás és délutáni elmélkedés sikere. Amikor reggel fél kilenckor beértem – mert a magyar iskola sem maradt el – már rotyogott a víz a konyhában és készült Zathureczky Péter és Csilla krémese a gyülekezeti teremben.  Horváth Enikő szakértelemmel sürgött forgott a tűz körül, lelkes segítői  – Badényi Panni (de mi csak Herczeg Panninak ismerjük, mint Herczeg Katika menye), Szőke Melinda – társaságában. Még Herczek Katika unokája, Herczeg Viktória is szorgoskodott a cézár saláta elkészítésénel.

Ez a nap a legkevésbé sem volt nevezhető „csendes”-nek, pörögtek az események egymás után. A  gyermekek 5 perccel korábban mehettek el a magyar óráról, hogy szép, rendezett sorban bevonulhassanak a templomba. Már sokszor láttam ezt a jelenetet, de mindannyiszor megindul a szívem ahogy lépkednek a csemeték, kicsik és nagyobbacskák, hogy elhelyezzék virágjaikat az ÚR asztala előtt. Ilyenkor azt kívánom, hogy az ÚR őrizze meg ezeket a pici lábakat, hogy felnőtté válva alkalmassá válhassanak a keskeny úton járásra is! Az Istentisztelet itt nézhető meg:

Istentisztelet. video

Az Istentisztelet részben a virágvasárnap jelentőségéről, részben a délutáni megbocsátás témánk előkészítéséről szólt. Tudva, hogy mennyi mindent szeretnénk belepréselni az egyetlen napba, amikor a különböző távolságokról érkezőket együtt lehet tartani, egy picivel rövidebb volt az igehirdetés, így nem sokkal déli 12 óra után elkezdhettük a missziói ebéd kiosztását. Ebben ügyesen segédkeztek a gyermekek szülei, felsorolni sem tudom, ki mindenki térült-fordult meg hirtelen a konyhában. Számunkra szokatlan volt a nagy nyüzsgés a konyhaasztal körül, de a fiatalok pillanatok alatt kihordták a tányérokat, így ezzel időt nyertünk. Köszönjük! A könnyű, ám annál finomabb ebéd ízlett mindenkinek. Köszönet érte az elkészítőinek! Közben még krémest is sikerült eladni, hála Zathureczky Csillának és Németh Eszternek.

A testi táplálék mellé mindenki húzhatott lelki táplálékképpen egy igét is. Sokan elfogadták, kívánom, hogy épüljön be az életükbe. Hívő életem kezdetén nekem rengeteget jelentettek ezek az igés kártyák, amiket a különböző gyülekezeti alkalmakon osztogattak. Nem egy közülük életem vezérfonalává és ma már ki merem jelenteni, mindennapi gyakorlatává vált. Az IGE önmagában hat, csak engedni kell, hogy szétáradjon az ereje. Olyan csodálatos lenne, ha ezt minél többen megtapasztalnák!

A választható igék gyűjteménye itt található:

Igés kártyák

Délután 1 órakor kezdődött a nagy várakozásnak örvendő keresztyén bábelőadás, amiből végre megtudhattuk, hogyan került az a tapsifüles a képeslapra és még sok érdekes dolgot is hallottunk a csibéről, a bárányról és Jézus Krisztusról, a világ megváltójáról.  Missziói feladat  és bátorság volt felvállalni egy ilyen témájú előadást a vegyes összetételű vendégseregnek, de úgy érzem, Isten megáldotta igyekezetünket. Debütált a Diaszpóra Tanács Kanadai Társelnöke, Ábrahám Tibor közreműködésével vásárolt bábparaván is. A szereplők sem dolgoztak még így együtt, akiknek olyan jól sikerült a mese szereplőivé átalakulniuk, hogy jó néhány percbe tellett, mire rájöttem, ki minek a hangja. Hozzáértő odaadással bábozott nekünk Szigeti Márta és Dolph Andrea, Éles Gergő Péter, KCSP ösztöndíjastól pedig most sem kaptunk kevesebbet, mint a tökéletest. Remek megoldás volt bevonni a gyermekeket is az előadásba. A végére még egy közös dicsőítő énekre is futotta a közönséggel. „Jézus szeret engem, ő él a szívemben, ő az én Uram” – énekeltük együtt, és hiszem, hogy sokan élő reménységgel.

Bábelőadás linkje. video

A bábelőadás után a gyermekek tojásfestésre vonultak Éles Gergő Péterrel, akik pedig szeretettek volna bekapcsolódni a délutáni elmélkedésbe, lent maradtak a felnőttekkel.

 

Kicsit tartottam tőle, hogyan lesz ebből a felpörgött hangulatból elcsendesedés, de a Szentlélek most is ott volt velünk és segített áthidalni a váratlan helyzeteket.

Témánk: A megbocsátás útja

Azért esett a választásom erre a témára, mert azt tapasztalom az életem során, hogy ezzel a kérdéssel minden ember,  még a keresztyének is hadilábon állnak és sok a téveszme. Segítségül hívtam hívő szakembert is a készülésem során, Tapolyai Emőke, hívő szexuálpszichológust és házassággondozót valamint élő és egykori, nagyra becsült lelkipászorok írásait, többek között Cseri Kálmánét és konzultáltam Nt. Sípos Alpár Szabolcs lelkipásztorral is a megbocsátás témakörében. Folyamatosan kérdeztem az én Uramat is, mi legyen a fő váza az irányított beszélgetésnek. Mindeközben rengeteget épültem, nagyon hasznos tükör volt szembenézni azzal, hol is tartok a megbocsátással.

A beszélgetés elején tisztáztuk,  hogy pontosan mit jelent a megbocsátás isteni útja és hogyan lehet Isten megbocsátását elfogadni. Megértettük, hogy – bár Isten megbocsátása számunkra feltétel nélküli, megelőlegezett, határtalan és visszavonhatatlanadósai vagyunk Istennek és számadásra hív bennünket. De éppen az az emberi ésszel felfoghatatlanul csodálatos benne, hogy – mivel adósságunk állandóan halmozódik és magunktól soha nem tudjuk azt kiegyenlíteni – Isten elengedte, sőt átvállalta az adósságunkat. Mert  ilyen az ő megbocsátása: számunkra feltétel nélküli, számára azonban feltételes. Ára: Krisztus szenvedése és helyettes áldozata. És az örömhír: Krisztus feltámadása. Ezt teljesen megérteni lehetetlen, ezért nem boldogul a Krisztus-kérdéssel az emberiség több mint 2000 év óta. Isten tökéletes megoldását csak elfogadni lehet és hittel ráállni az ígéreteire. „Ki kétkedőn boncolja őt, annak választ nem ád” – énekelik a hívők hittel ma is a majd 300 éves dalt.

Ez után tértünk rá a megbocsátás emberi útjára, rácsodálkozva saját magunk tévedéseire és küzdelmes győzelmeire. Miért olyan nehéz megbocsátani, mitől félünk? Meg lehet-e, meg kell-e akkor is bocsátani, ha nem kérik? Mi van, ha nem tudom elfelejteni a sértést? Egyáltalán el kell felejteni? Tulajdonképpen mi a megbocsátás és mi nem az? Hogyan kell megbocsátani? Kinek lesz jó, ha megbocsátok? Mit jelent „elengedni”? Nehéz kérdések ezek, amelyekkel mindenki szembesül az életben.

Nagyon jó, interaktív beszélgetés volt, örültem, hogy szinte mindenki megszólalt, és amennyire lehetett, próbáltuk megérinteni a mélységeket is. Kibontani persze nem volt idő, néhány kérdés talán bennünk maradt, de úgy érzem – és ezek a visszajelzések is – hogy tartalmas, áldott együttlét volt ez a délutáni elmélkedés is. Istennek hála, a végére eljutottunk ahhoz az örömhírhez is, hogy  mégis megtanulható a megbocsátás, mert ezt a lehetőséget ma is adja minden embernek a Teremtő Isten. Adja mindenkinek, de csak az tudja igazán megtapasztalni akár Isten megbocsátását, akár a sajátját, aki elfogadja az Isten ajándékát: a feltámadott Jézus Krisztust, akiben Isten megbékéltette magát a világggal. Mai, értékvesztett, összezavarodott világunkban, ahol az ember látása olyannyira megsötétült, hogy már nem tudja megkülönböztetni a természetest a természetellenestől, ahol önmaga pusztítja el létezése és kiteljesedése feltételeit, felbecsülhetetlen érték ez!

Külön örömünkre szolgált, hogy láttunk új arcokat is, reméljük, kedvet kapnak legközelebb is, hiszen ezekbők a témákból mindenki tanulhat, a hívő éppúgy mint a nem hívő vagy kereső, úton lévő ember.

A beígért videorészletet – technikai okok miatt – nem sikerült levetíteni, de itt az alábbi linkre kattintva most lehetőség nyílik meghallgatni a teljes előadást, amelyből idéztem.

Tapolyai Emőke: A megbocsátásról. video (klikk)

A power point kockái is letölthetőek és az említett igék is megtalálhatóak benne az alábbi linkre kattintva:

A megbocsátás útja. ppt

Úgyszintén ajánlom a megboldogult Cseri Kálmán egyik igehirdetését, amelynek részlete, az általam kivastagított részekkel az alábbi linken olvasható:

Mit jelent megbocsátani – rövidített

Az elmélkedés alatt két szép éneket is megtanultunk. Az egyiket már a múltkor is énekeltük bevezető énekként: Krisztus arra kérünk. A másikat ráfelelő énekként többször is elénekeltük, hogy jól a fülünkbe és szívünkbe menjen: Jézus néked megbocsát. Köszönet Madari Miklós, helyettes kántornak a szolgálatért!

Végül közös imával zártuk az alkalmat. Dicsőség érte a mi URunknak, Jézus Krisztusnak!

Dr. Mészáros Margit, presbiter

 

 

 

 

emrepresbiterium névjegye

Vancouveri Első Magyar Református Egyház Presbitériuma (Kálvin 1955) 2791 East 27th Avenue, Vancouver, BC. V5R 1N4, Canada Tel. 604-437-3442; emre.presbiterium@gmail.com Lelkipásztor: Nt. Szigeti Miklós
Kategória: Uncategorized
Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Missziói nap a templomunkban – virágvasárnap, missziói ebéd, keresztyén bábelőadás, délutáni elmélkedés a megbocsátásról bejegyzéshez

  1. Eni szerint:

    Szia Margit. Nagyon szépen köszönöm a remek cikket, jó volt visszanézni a bábelőadást, amiről a konyhások lemaradtak. Remek a leirás, csak szeretném ha lehetne kijavítani, a főzésfelelős Panni volt. Én csak segédkeztem, mert én nem merek belevágni a nagy mennyiségű főzésbe, úgy hogy én döntsek. Szívesen segítettem, csak mondtam Mártának, amikor megkért, hogy én nem vállalom hogy én legyek a felelős. Szóval Herczeg Panni volt a főszakacs. Én csak a segédje voltam. Köszi szepen!

  2. Visszajelzés: Missziói nap a vancouveri Első Magyar Református Egyházban – Kanadai Magyar Diaszpóra

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s